Összeszedtük a kölyökkutyusok gazdijainak azt a három leghasznosabb tanácsot, amivel hatékonyan és gyorsan mehet a szobatisztaságra nevelés. Persze a dolog így sem lesz egy sétagalopp, de a lentebb felsorolt bombabiztos ötletekkel célba érhet a kutyatréning.

Szobatisztaságra fel!

Mutasd meg

A nevelés első fázisában légy alapos és teátrális, ne félj megmutatni a kutyusnak a vécét; találd meg a legjobb helyet, ahova rendszeresen és sokszor eljártok. Hogy a kölyökkutyus fejében összekössük később az ürítést egy-egy parancsszóval, használjuk ugyanazt a szót, ami lényegében bármi lehet.

Az „Ül!” mintájára ezzel érjük el, hogy sok ugyanazon a helyen történő kis és nagy dolog után kedvencünk tisztában legyen azzal, hogy épp mi vár. A kutyus megjegyzi ezt, és az agya rááll a szabadban történő ürítésre.

Kerítsd el

A kutya odúban élő állat, ezért ne legyünk lusták, és alakítsunk ki neki otthon is egy elszigetelt lakóterületet, mivel azt nem fogják bepiszkítani. Az ő kuckója az ő vára!

Az elkerített, kialakított területért a kutya kvázi felelősséget vállal, és ezzel ösztönözzük arra, hogy oda semmi esetre se ürítsen.

Légy résen

Vagyis ne felejts el az órára nézni. Mi, emberek akkor megyünk ki a vécére, amikor akarunk (vagy amikor késztetésünk van rá), miközben a szobatisztaságra nevelt kutyus szigorú időbeosztás szerint él.

A kutyák általában az étkezés után éreznek leginkább késztetést az ürítésre, ezért ha azt összekötjük a számunkra leginkább alkalmas sétaidőponttal, akkor nemcsak a kedvencünknek teszünk jót, hanem magunknak is.

A dolog tervezhetővé válik, és nem kell újrakezdeni mindent, amikor a kutyus nem bírja tovább, és nem bírván a várakozást elvégzi otthon a dolgát.

Tovább is van, mondjam még?

A fent említett három ötlet mellett két tanácsot is megosztanánk, mindkettő hasznos, mindkettőt érdemes betartani. Ne büntess, és légy türelmes!

A szobatisztaságra nevelés nem megy egyik pillanatra a másikra, és a büntetés semmilyen jóra nem vezet. Ne ordítsunk, és ne üssünk meg a kedvencünket, mert azzal csak fölöslegesnek stressznek tesszük ki őket. Bármennyire is szeretnénk, nem fogják tökéletesen megérteni, mit is szeretnénk.