Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy minimum hat okot is felhozhatunk arra, miért érdemes kutyát tartani otthon, de az érvek vadászatának ezzel még nincs vége! Jöjjön a gyermek és a kutya kapcsolata; hogy miért tesz jót egy játékos, feltétel nélkül szerető eb a fiataloknak!

A gyermekáldás csodás dolog, de sok kutyatartó anyuka és apuka megijed attól, hogy a kedvenc és az újszülött nem fér meg egymás mellett. Ahogy több kisgyerekes szülő is azt gondolja, hogy nem célszerű addig összeereszteni a kutyust és a picit, amíg az el nem ér egy bizonyos kort. Aztán ebből lesz 18 év, vagy rosszabb.

Pedig ma már szinte bizonyított tény, hogy a gyermekre nézve számtalan előnye lehet az otthonban rohangáló, játékos és szeretnivaló házi kedvencnek.

Miért jó a gyereknek, ha kutya mellett nő fel?

Az aggódó szülők számára talán az egyik legkomolyabb érv az, hogy a kutyatartás esetében kevesebb a betegség a családban, sőt, egy kutyus mellett felnövő gyereknél kisebb az esélye annak, hogy a picinél allergia vagy asztma alakul ki.

A kutya miatt a gyerek több időt tölt a szabadban, többet mozog, ezáltal már egészen fiatal korban megszeretheti az aktívabb életmódot. Nem mellékesen a testvéri kapcsolatokat is javítja, hiszen a közös játékkal töltött órák miatt a piciben a mélyebb kapocs mellett a felelősségvállalás is kialakul.

Kimondhatjuk azt is, hogy a kutyus gondoskodásra nevel, és a kicsi sokkal aranyosabb, magabiztosabb és barátságosabb lesz a későbbiekben is.

Mire kell figyelni, ha kutyust akarunk a gyermek mellé?

Szerencsére rengeteg kutyafajta alkalmas arra, hogy szerető társa legyen a gyerekeknek, és ehhez csak néhány apróságot kell szem előtt tartani a kiválasztáskor.

Először is tudni kell, hogy melyek azok a kutyafajták, amelyek kibírják a picik nyüstölését. A labrador mellett ilyen a golden retriever, az uszkár, az ír szetter, a beagle, a magyar vizsla vagy épp a newfoundlandi.

Fontos tudni, hogy a kutyus honnan származik, és hogy a szocializálódás melyik pontján tart; hogy tudunk-e vele foglalkozni később, és hogy mi magunk is képesek leszünk-e gondoskodni a további fejlődéséről. Tartsuk szem előtt, hogy nemcsak a gyermeket kell megtanítani arra, miképp viselkedjenek a kutyával, de ez igaz fordítva is: a kutyust is nevelni kell.

Alapos kiválasztással és odafigyeléssel ugyanakkor tökéletes társat találhatunk a gyermeknek, aki kiélvezheti a kedvenc feltétel nélküli szeretetét.